Érzelmi intelligencia
IQ versus EQ / érzelmi intelligencia /
A magas vagy alacsony IQ meghatározza sorsunkat? Sokan azt hiszik igen. De korántsem annyira mint gondoljuk.
Számtalan esetben előfordul, hogy magas IQ-val rendelkező emberek kudarcot vallanak az élet bizonyos területein , míg az alacsonyabb értékkel rendelkezők sikereket érnek el . Ehhez egy másfajta képesség az EQ / Emotional Qoutiens / adja a segítséget , amibe beletartozik az önismeret, az önuralom, az empátia , önkontroll, lelkesedés, kitartás , a társas kapcsolatokban való jártasság. Sok esetben sokkal jobban boldogulnak ezek az emberek akik magas EQ-val rendelkeznek.
De van megoldás az EQ fejleszthető ! / míg az IQ adottság , velünk született/
Mit kockáztatnak azok akik felnőtté érve nem tanulnak meg bánni az érzelmi szférával ?
A legújabb vizsgálatok szerint a mostani gyermekgeneráció sokkal hajlamosabb világszerte az érzelmi zavarokra mint pl : depresszió, magány, indulatok, düh, idegesség , szorongások. Tehát óriási a felelősségünk, hogy őket a megfelelő életvezetéshez szükséges érzelmi és társas készségekre tanítsuk.
Örömmel állapíthatjuk meg , hogy egyre több az olyan iskola ami felvállalja a gyerekek érzelmi nevelését. Mivel egyre több család bocsát ki az életbe gyerekeket a megfelelő alapok nélkül , az iskolától várhatjuk/ remélhetjük / , hogy a kérdés mellé álljon .Azonban köztudott , hogy nagy változásra lenne szükség ahhoz , hogy az iskolák a felbomló családok által keletkezett űr miatti mulasztásoknak eleget tudjanak tenni.
Az érzelmi agy
Az érzelmek cselekvésre való indíttatások . Az emóció a latin motere/ mozdulni / igéből ered ami azt sugallva , hogy az érzelmekkel a cselekvés együtt jár. Azonban leginkább állatoknál és gyermekeknél figyelhető meg , hogy az érzelem tettbe torkollik.
Kétféle elménk van a gondolkodó és az érző . A racionális gondolkodás többnyire tudatos , míg az érzelmi nem . Ez a kettősség a, kétféle agytevékenység együtt játszása eredményezi belső életünket .
Agyunk része az amygdala , az agytörzs fölött a limbikus gyűrű aljában helyezkedik el . Ez a rész felel az érzelmek felismeréséről, az érzelmekhez való viszonyulásról , ill az érzelmi emlékek tárháza. Az amygdala átveheti cselekvéseink irányítását , még mielőtt a gondolkodó agy, az agykéreg döntésre jutna .
Az amygdala és az agykéreg kölcsönhatásában rejlik az érzelmi intelligencia lényege. Az amygdala afféle vészriasztó, őrszoba az agyban , vész esetén jeleket küld az agy minden részébe , beindítja a hormonokat , az érrendszert , az izmokat , a beleket. Az amygdala az agytörzset is utasítja , ezáltal háttérbe szorítva annak eredeti funkcióit.
Az EQ jellemzői
Az IQ nem sok magyarázatot ad arra , hogy a nagyjából azonos kilátásokkal, lehetőségekkel rendelkező egyének életpályája miért különbözik annyira. Az IQ nem garantálja a boldogságot, gazdagságot elismertséget az életben . Iskolarendszerünkkel is ez a probléma, ill egész civilizációnk beszűkül az IQ-ra és tudomást sem vesz az EQ-ról. Ide is meghatározott készségek szükségesek. Sok bizonyíték van arra nézve , hogy akik ismerik és jól kezelik a saját érzelmeiket , akik érzelmileg rátermettek előnyt szereznek az élet minden területén , nagyobb az esélyük a megelégedett , termékeny életre. Ha nem rendelkezünk a megfelelő EQ-val rosszul választunk párt, munkát, netán lakhelyet vagy barátokat.
Az EQ független az iskolás intelligenciától, mert nincs összefüggés jó osztályzatok és aközött , hogy ki mennyire érzi jól magát a bőrében és boldogul a saját világában, legyen szó gyerekről vagy felnőttről.
Az érzelmi intelligencia meghatározása / Salovey /
-az érzelmek felismerése –az EQ alapvető készsége , az önmegfigyelés
-az érzelmek kezelése
-önmotiválás
-mások érzelmeinek felismerése
-kapcsolatkezelés
Milyen a magas érzelmi intelligenciával rendelkező ember ?
Jó fellépésű, kezdeményező, vidám. elkötelezett, felelősségvállaló, gondoskodó, empatikus, határozott, egyenesen nyilvánít érzelmet, önmagát pozitívan ítéli meg , van értelme az életének , vannak céljai. Könnyen teremt kapcsolatot, spontán,elfogadja önmagát, ritkán érez bűntudatot, nincs hajlama az önmarcangolásra.
Indítékkontroll
Az egyik legalapvetőbb lelki képesség. , az indítékkal való dacolás .Az emóciónak természetétől fogva cselekvési indíttatása van , azonban döntő jelentőségű, hogy tudjuk e vágyainkat késleltetni,és érzelmeinket visszafogni. Az indítékkontroll képességén múlik, hogy meg tudjuk e tenni a sokszoros erőfeszítést amit egy vizsga, vagy diéta , vagy diploma megszerzése követel . Ez a képesség már gyerekkorban megfigyelhető és bizonyítékok vannak arra nézve , hogy akik eme képességgel rendelkeznek kevésbé hajlamosak a stresszre ,elfogadják a kihívásokat, kitartanak céljaik mellett a nehézségek ellenére is , önállóak, magabiztosak, szavahihetőek.
Remény
Napjaink kutatói úgy találják, hogy a remény több enyhe vigasznál. A remény meggyőződésünk, hogy céljaink elérésére , tetterőnk és módunk is van. Az EQ szempontjából a remény annak biztosítéka , hogy nem adjuk meg magunkat a szorongásnak, a depressziónak , ha akadályok merülnek fel utunkon.
Optimizmus
Azt jelenti, hogy szilárdan hisszük, hogy az akadályok csalódások dacára végül minden rendbe fog jönni. Olyan képesség, viszonyulás, ami súlyos élethelyzetekben megóv bennünket az apátiától, depressziótól. Az optimisták ha kudarc éri őket , a kudarc okát olyasmiben keresik ami megváltoztatható, hogy aztán sikerre vihessék céljaikat, míg a pesszimisták saját személyüket, jellemvonásaikat okolják.
Flow/Áramlat /
Csikszentmihályi Mihály két évtizednyi kutatás után gyűjtötte össze a csúcsteljesítmény élménytárat és ebből hozta létre a fogalmat. A flow állapotában lévők kézben tartják feladataikat , mesterien alkalmazkodnak a változó követelményekhez. A flow állapotában az emberek a legkiválóbbat nyújtják , nem érdekli őket megfelelnek e vagy sem , a motiváció a cselekvés öröme.
Ezt az állapotot elérni az EQ csúcsteljesítménye , a flow testesíti meg azt , hogy az érzelmek a teljesítmény az épülés szolgálatában állnak. A flow teremtővé, erőteljessé fokozza az érzelmeket , felsorakoztatja az adott feladat megoldásához. A flow-t örömérzés , elragadtatás jellemzi, önmaga jutalma .Ilyenkor teljesen elmerülünk abban amit csinálunk , figyelmünk csak az adott tevékenységre fókuszál.
Erős koncentráció jellemző rá, viszont érzelmi terheléstől mentes állapot.
Megtapasztalhatjuk különböző hivatásokban , művészetben , de a tanulásban is. A diákok akik a flow állapotába tudnak kerülni statisztikák szerint eredményesebbek társaiknál.
Empátia
A görög empatheiából / beleérzés / származó szavunk arra képességre utal , hogy valaki érzékelni tudja egy másik ember szubjektív élményét .
Vizsgálatok kimutatják , hogy a gyökerek visszavezethetők a csecsemőkorig. Az empatikus odafordulás mértéke nagyban függ a szülők fegyelmezési stílusától. Ha a gyermekben több az empátia , akkor a fegyelmezés során felhívták a figyelmét arra , hogy tettükkel másoknak bánatot okoznak.
Az anyával való összehangolódás állandó ismétlődése során alakul ki a gyerekben az a meggyőződés , hogy mások képesek és hajlandók osztozni érzéseikben. Ez a tudat nyolc hónapos kor körül kezd el kialakulni.
A gyerekkor végére kialakul az empátia legfejletteb foka , ilyenkor már tudjuk érzékelni a bánatot, és megtanuljuk, hogy egy ember az állapotától , a helyzetétől kifolyólag is szenvedhet tartósan.
Szülői nevelési stílusok amelyek negatív hatással vannak az EQ-ra
- Az érzelmek tökéletes semmibevétele –A szülők a gyerek érzelmi zavarát terhesnek vagy jelentéktelennek fogják fel , az érzelemmel telített pillanatokat pedig nem használják ki , hogy közelebb kerüljenek a gyerekhez.
- Túlzott engedékenység-A szülők észlelik , hogy mit érez a gyerekük , de úgy gondolják mindegy hogyan kezeli az érzelmi vihart. Fő törekvésük, hogy melegében elsimítsanak mindent , hogy a gyerek ne bánkódjon vagy haragudjon tovább.
- Tiszteletlenség a gyermek érzelmeivel szemben –A szülők rosszallást érvényesítenek mind kritikáikban , mind büntetéseikben. Megtilthatják , hogy a gyermek kimutassa a haragját és megtorolják az ingerültség legapróbb jelét.
A legnagyobb veszélyben azok vannak akiknek a szülei totálisan alkalmatlanok , éretlenek , szenvedélybetegek , ingerlékenyek, depressziósok , rendezetlen életvitellel.
A terápia mint érzelmi nevelés
Szerencsére a többség életében ritka az olyan katasztrófa , ami traumatikus emlékeket égetne belénk. Azonban vannak kisebb megpróbáltatások a gyerekkorban mint pl. az elhanyagoltság , a szülői figyelem nélkülözése, a kirekesztés a magány , a veszteség és ezek nyomatot hagynak az érzelmi agyban . LeDoux idegtudományi kutató : Amit érzelmi rendszerünk egyszer megtanult , az a jelek szerint velünk marad életünk fogytáig. „A terápia arra tanít , hogy uralkodjunk rajta vagy dolgozzuk át.”
A terápia során főleg az emberek érzelmi reakciókra adott válaszaik változnak., a kiváltó eseményekre kevésbé gyötrelmesen , higgadtan , derűsebben reagálnak, hatékonyabban tudják érvényesíteni igényeiket kapcsolataikban.
Vérmérséklet
Iránymutató, az alapvető érzelmi beállítódásunkat meghatározó érzelmi háttérzaj. Sajátos vérmérséklettel jövünk a világra , a genetika a fő ludas ebben.
Jerome Kagan szerint négy féle vérmérséklet típus létezik :félénk, merész, felhangolt, melankolikus . Kérdés az hogy az öröklésen múlik a pályafutásunk ? Félszeg gyermekből lehet a magabiztos felnőtt ? A félénk gyerekek a jelek szerint olyan idegpályákkal születnek ami érzékennyé teszi őket, a merészebbek viszont magasabb amygdala ingerküszöbbel bírnak.
A további kutatások szerint vannak olyan emberek akik érzelmileg pozitív irányba tendálnak , lazák és derűsek míg mások komorak és mélabúsak. A két véglet a lelkesedés és a melankólia az agy jobb és bal prefrontális területeihez köthető. Ha a jobb oldal aktívabb akkor vígkedélyű , ha a bal akkor negatív beállítottságú az illető, tehát genetikai meghatározottságról beszélhetünk.
Azonban van remény ! Magatartás genetikusok állítják , hogy gének önmagukban nem határozzák meg a viselkedést , örökölt vonásaink nem feltétlenül korlátozzák érzelmi repertoárunkat.
Környezetünk és amit tanulunk és tapasztalunk amíg felnövünk ,alakíthat az öröklött vonásokon. Érzelmi képességeink nem adottak , megfelelő tanítással javíthatóak ! Ez lehet a TERÁPIA / és az emberi agy érésének folyamata.